Nemrégiben a gyermek neveléssel kapcsolatban kutakodtam ismételten és az egyik internetes fórumon olvastam a következőket:

„Más világot élünk, sem a szülőknek, sem a nagyszülőknek nincs már annyi idejük a gyermekkel foglalkozni, mint valamikor…”

Elgondolkodtató hozzászólás.

A mai szülőknek valóban sokkal kevesebb idejük marad a nevelésre, mint régebben. Éppen ezért nagyon fontos annak a tudatosítása, mi a legfontosabb a gyermekeink számára. (Abban egyetérthetünk, hogy a szülők számára a gyermek az első. Szeretnénk megadni nekik a lehető legjobbat minden téren.) Nos gyermekeink számára a velük töltött idő lesz a döntő faktor.

Tudatosítanunk kell ezt magunkban.  Rendszeressé téve ezeket az együtt töltött perceket, órákat egy idő után szokássá válik a közös játék, beszélgetés. Ez egy kihívás a szülők számára a tennivalók sűrűjében, ugyanakkor ezen szokás kialakításával egyre több és több időt szeretnénk majd mi is együtt tölteni csemetéinkkel.

A mindennapos stressz hatása alatt álló felnőtteket nagyon idegesíti, milyen sok a teendőjük. Különösen az anyukák érzik úgy, hogy rettenetesen túl vannak terhelve. Az apukákat pedig elsősorban az érdekli, hogy mi az, amit tehetnének gyermekeik érdekében. (Lehetőség szerint egy gyorsan megoldható egyszerű feladat keretein belül. Például: menjünk a játszóházba, vagy olvassunk együtt, kertészkedjünk stb.) Ha ezt maguktól nem látják, akkor többnyire nem is tesznek semmit.

Ugyanakkor, ha egy anya nem tudja tulajdonképpen mire is van igazán szükségük a gyerkőcöknek, akkor általában más dolgok válnak számára fontosabbá. Például a rendrakás, a főzés, mosás, takarítás, vasalás és még úgy 1000 teendő ami nem várhat.

Ha a szülők rászánják a fáradtságot, hogy megkérdezik, és elbeszélgetve az utódokkal világossá válik számukra, hogy mire is van szükségük a gyermekeiknek, gyengülni fog a pénzszerzés iránti vágyuk, vagy a tegyük rendbe a házat stb. stb. Igyekezni fognak egyre több és több időt tölteni a családjukkal.

Ez ugyanis örömet okoz minden szülő számára. Nehéz ráhangolódni ez tény, de sokkal nagyobb élményt jelent, mint örökösen hajszolni valamit. Ehhez azonban előbb tisztázni kell, mit is kell tenniük a gyermekeik nevelése érdekében és a teendők közül mire futja erejükből egy adott hétköznapon. Ha valami lemarad, ne ostorozzuk magunkat. Holnap is lesz nap, inkább töltsünk értékes időt a gyermekeinkkel.

Sokkal több örömünk lesz benne!